Barion Pixel

terepUFÓk az UB trail-en

Azért szeretem a csapatversenyeket, mert ezek igazából csapatépítő kalandok. A család, barátok, ismerősök és akár idegenek összeállnak, megbeszélést tartanak, tervezgetnek, készülődnek, egyenruhákon gondolkodnak, együtt utaznak, egy helyen szállnak meg, közösen vacsoráznak, még egyszer megbeszélést tartanak, játszanak, beszélgetnek, iszogatnak, nevetgélnek, együtt rajtolnak, izgulnak egymásért a váltópontokon, szurkolnak, alkalmazkodnak, újra terveznek, ha kell, végül együtt, egy nagy baráti társaságként érnek célba. Ez egy olyan kaland, ami rengeteg élményt és értéket ad, egyszer mindenkinek meg kell tapasztalnia egy jó csapatban. 🙂

2020-ban ismét négy fős csapatban vágtunk neki az Ultrabalaton Trail 100+ km-es távjának. A 2019-es csapatból Zita és Piroska (Hugi) maradt, negyediknek pedig Szabó Peti, inárcsi futótársunk csatlakozott hozzánk. Kísérőnek szegődött mellénk még Zita párja, Tamás, és Hugi párja, Viktor. A családi vonalat a szüleink képviselték: Anya a nordic walking távon indult, Apa pedig szurkolt neki a versenyközpontban. A járványhelyzetnek köszönhetően szinte az utolsó hétig izgulhattunk, hogy meg tudják-e rendezni a versenyt vagy sem, részben a korlátozó intézkedések, részben az utolsó pillanatban szükséges útvonal-módosítás miatt. Szerencsére minden nehézség megoldódott, így már csak a kaland várt ránk. 🙂

Pénteken már leutaztunk, hogy kipróbáljuk végre a tésztapartit (nagyon finom volt), szétnézzünk a kiállítóknál, és bezsebeljünk minden „kacatot”, azaz szóróajándékot. Több UB-n, UTT-n és a tavalyi UBT-n is részt vettünk, de arra még nem volt lehetőségünk, hogy igazán szétnézzünk. A nagy kedvencünk a Burger King zokni volt.

Idén is a nagyon szuper Ambrózia Villában szálltunk meg, egy csodálatos villa emeleti részét béreltük ki, ahol kényelmesen elfért a csapat nagy része 3 szobában. A tulajdonosok nagyon kedvesek és segítőkészek, csak ajánlani tudom ezt a szálláshelyet azoknak, akiknek Balatonfüreden és környékén van programjuk. Közös bevásárlás és vacsora után átbeszéltük a másnapi tervet, és a világ legmulatságosabb játékával, a Unocorn-nal játszottunk.

Reggel 7:25-kor rajtoltunk, így a reggelire, egy kis „kacatgyűjtésre”, és az egyéni rajt megtekintésére is volt lehetőségünk. A közös csapatrajtnak mindig van egyfajta bulihangulata. Minden csapaton látszik a lelkesedés, a kalandvágy, és ezt olyan jó nézni.

A mi taktikánk erre az évre is nagyon egyszerű volt: szakaszonként váltunk, nagyjából úgy, hogy mindenki ugyanannyit fusson, aki tapasztaltabb, és akinek van kedve, sötétben is fut, és a legfontosabb feladat, hogy jól érezzük magunkat. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy Zita 3 nappali szakaszt vállalt, Hugi is nagyrészt nappal futott, és Petivel mi vállaltuk a garantáltan sötétedés utáni szakaszokat.

Idén, sajnos, nem volt szerencsénk az időjárással, mert esőre hajló, hűvös idő és saras pálya fogadott minket. Ennek ellenére mégis minden csapattag igazán nagyon jól futott. Gyorsan, gördülékenyen, vidáman haladtunk a cél felé. Két apróbb problémánk adódott útközben: nem emlékeztünk arra, hogy az egyik váltóhelyről csak nagy kerülővel lehet a következőre jutni, így kb. 2 percet késtünk a váltásról, illetve Hugi nem vállalta az utolsó szakaszát, mert kiújult a térdfájdalma – szerencsére tolongtunk, hogy ki vegye át az ő szakaszát. 🙂

Végül 13:06:08-as idővel értünk célba, ami ugyan nem túl fényes idő, mégis igazán büszkék lehetünk rá, mert mindenki megdolgozott érte, és a körülményekhez, a sárhoz és a hideghez képest a maximumot hozta ki magából. 🙂

 

Piroska gondolatai a versennyel kapcsolatban:

Már pénteken lementünk a Balatonra, Füreden szálltunk meg a szokásos Villában.

Reggel 7:25-kor rajtoltunk. Mondhatom, hogy mind ugyanolyan izgalommal álltunk oda a rajthoz és kísértük el az első pár méteren az első futónkat, Zitát.

Ahogy azt az előző nap tapasztalataiból sejthettük, az idő hideg, nyirkos, borongós 7 °C.

Az első váltásunk Veszprémfajszon volt, mire odaértünk, 1 fokot hűlt a levegő. Nagyszerű, szerencse, hogy mindenki hozott magával váltásruhát és őszi-téli melegebb futócuccot. Az aggodalmak ellenére, a futók arca bár kipirult, úgy tűnt, nem fáznak.

Szoros menetrendet követtünk, azaz elindult a futónk, mi pedig indultunk a következő váltópontra. Az elején egész jól sikerült, sőt még vártunk is egymásra. A ritmus jó volt, az idő még mindig hűvös. Ahogy láttam, a rutinosabbak eleve nem vettek magukra túl sok ruhát, én viszont 2 felsőben, sapkában indultam az első szakaszomra. Pár száz méter után jött a nyűg: “Jaj, most muszáj vagyok megállni, melegem van.” Aki ismer, az sejti a háttérben megbúvó sunyiságot, hogy annyira nem is akartam felfelé futni az emelkedőn.

Szóval vetkőzés mögé leplezett lusta léptekkel haladtam, majd simán jöhettek az egyenesek. 3 km-nél telefon:

-A szalagozás csak egy irányba megy? Itt az út le van zárva – mondta a szőke a telefonba.

– Persze, nyugi, az az autósok elől van lezárva.

Ja, bocs.

Vöröstó előtt feltartott egy homlokrakodó az erdőben, így vesztettünk néhány percet – mondanám, ha az idő annyira számított volna.

Aggodalmam sosem múlt el, mikor ránéztem valamelyik futóra, hogy a váltóponton 7 fokban szinte semmi ruhában melegít, én pedig 2 pulcsiban didergek. Néztem a többieket is, volt, aki rövidnadrág és pólóban nyomult. “Normálisak ezek?” Ja, nem.

Szerettem, mikor a többiek megérkeztek, mindig büszkén néztem az időt. “Jaj, de jók vagytok! Behozzátok azt az időt, amit én mindjárt elvesztek!”

Kata és Peti olyan iszonyat tempókat diktáltak, hogy vagy a váltópontra nem értünk oda, vagy egy szót sem tudtunk beszélni, úgy suhantak tovább.

Ők hárman, Kata, Zita és Peti mentették meg a Csapatot, akik kitartottak, akik futottak helyettem is az utolsó szakaszon, hidegben, sötétben, egyedül.

A tavalyinál gyorsabbak voltunk, voltak, annak ellenére, hogy az időjárás sokkal rosszabb volt, az út sáros, csúszós.

 

Kapcsolódó linkek:

https://www.strava.com/activities/4204975236

https://www.strava.com/activities/4207479804

https://www.strava.com/activities/4207952189

https://www.strava.com/activities/4206134914

https://www.strava.com/activities/4206169763

 

Vélemény, hozzászólás?